Napjainkban egyre elfogadottabb, hogy nem csak a hagyományos orvoslásban, hanem a népgyógyászaton alapuló gyógyításban is keresik a betegségek megoldását. Ezek a módszerek évezredes tapasztalatokon alapulnak. A modern orvostudomány csak az utóbbi évtizedekben kezdte el vizsgálni, hogy melyiknek mi a hatásmechanizmusa, hogyan fejti ki jótékony hatását. Ahogy a gyógyteák is egyre elterjedőben vannak, úgy a gyógygombák egyre inkább elfogadottabbá válnak. Már nem csak a nemzetközi tudományos világ, hanem magyar kutatók is foglalkoznak a gombák gyógyító hatásával.

Rövid összefoglalónk segítséget próbál nyújtani abban, hogy egyes gombák milyen hatással lehetnek szervezetünkre. Fontos tudni, hogy a gyógygombák nem gyógyszerek, de belőlük már több gyógyszer is készült! A kutatások során kiderült, hogy ezek a gombák egyáltalán nem, vagy csak ritkán mérgezőek, még abban az esetben is, ha nagy mennyiségben kerülnek elfogyasztásra. Használatuk nem helyettesíti a gyógyszereket és nem helyettük, hanem inkább mellettük, hatásukat erősítve érdemes fogyasztani őket.

Ritka, fán termő taplógomba-faj. Nevét formájáról kapta. Napjainkban egyre több tanulmány foglalkozik jótékony hatásaival. A hatóanyagainak megfigyelték baktériumellenes, gyulladásgátló, vírusellenes, allergiás tüneteket enyhítő, koleszterinszint-szabályozó, a gyomor nyálkahártyáját védő, daganatellenes, ízületi gyulladást enyhítő és emellett antioxidáns hatását is. Japánban az utóbbi időkben a rákos betegek növekvő száma fogyasztja a Feketepata gomba kivonatát táplálék-kiegészítőkként. Ami nem meglepő, hiszen - sok más gomba mellett - hagyományos japán orvosságnak tartják, és mint ilyennek helyet adnak a klinikai kezelésekben is.

Európai gombafajta (bár Magyarországon ritka), de elôfordul Kelet- Ázsiában és Észak-Amerikában is. Japánban maitakenek nevezik. Leginkább a magyar elnevezés (bokrosgomba) fedi a valóságot, ugyanis külső megjelenése tényleg bokorhoz hasonlít. Színe alkalmazkodik annak a fának a kérgéhez, amin éppen élősködik. Fiatalon ugyan ehető, de nem tartozik étkezési gombáink közé, viszont annál jelentôsebb a gyógyászatban. Olyan poliszacharidokat (polisaccharid) tartalmaz, amelyek elősegítik a vérnyomás csökkenését, gátolják a daganatok fejlődését, májvédő hatásúak, csökkentik a vércukorszintet és erősítik az immunrendszert. A gyógyászat számára szükséges alapanyag nem biztosítható a természetből begyűjthető mennyiségből, s ezért kidolgozták a mesterséges termesztés módját. Japánban termelik a földtekén forgalmazott bokrosgomba 98%-át.
A bokrosgomba fennebb említett gyógyhatású alkotóelemein kívül nagymértékben tartalmaz ergoszterint, ami a D-vitamin elővitaminja. Ez hozzájárul a csontrendszer általános erősítéséhez. A szakemberek különösen fontosnak tartják a gomba kivonatából elkülöníthető úgynevezett D-frakciót, amivel több eredményes kísérletet végeztek az USA-ban is, a tüdő- és vastagbélrákban szenvedő betegek körében. Németországban a Grifolanin nevű bokrosgomba-koncentrátumot forgalmazzák kapszula formájában.
Újabban biztató eredményekkel kecsegtető kísérletek folynak az AIDS-betegek gyógyításához szükséges hatóanyag előállítása terén, ami szintén a bokrosgomba D-frakciójának köszönhető.

Hozzávetőleg 60 évvel ezelőtt, 1945-ben William Alphonso Murrill nevű amerikai mikológus, addig ismeretlen új fajként Floridában írt le először egy fehér tönkű, barnás kalappal rendelkező csiperkefélét. Ez a gomba dekoratív megjelenésével, kellemes mandulára–marcipánra emlékeztető illatával és ízével hamar keresett lett a világon.
Az Agaricus blazei napjaink egyik igen intenzíven kutatott faja lett, amelynek termesztéstechnológiáját és gyógyhatását is sokan vizsgálják. Bebizonyosodott róla, hogy egyes baktériumos és vírusos betegségekben pozitív hatással van a gyógyulásra. Szintén kiegészítő kezelője egyes rákbetegségeknek és cukorbetegek is fogyaszthatják. Ez az egyik ok, amiért napjainkra igen keresettek lettek az ebből a gombából előállított szárított, kapszulázott termékek szerte a világon.
A fehér kalapú csiperkével összehasonlítva több fehérjét és zsírt tartalmaz, viszont kevesebb szénhidrát található benne. Ráadásul jóval nagyobb mennyiségben tartalmazza azokat a vízben oldódó poliszacharidokat (polisaccharid), amelyek elsősorban felelősek a gyógyhatásokért. Itt a béta-glükán nevű vegyületet kell megemlíteni, amelynek számos klinikai kísérletekkel is igazolt gyógyhatása ma már elfogadott ténynek számít. A vegyület jelentőségéről sokat elárul, hogy egyes nemzetközi konferenciákon külön szekcióban szerepelnek azok a kutatások, amelyek a béta-glükán pozitív hatásaival foglalkoznak.
Sok homeopátiás készítményhez használják fel alapanyagként.  

A pecsétviaszgombát több mint 2000 éve ismerik és használják a Távol-Keleten. A kínaiak meggyőződése szerint a gomba a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmas. A gomba készítményeit Kínában és Japánban gyógyszerként forgalmazzák.
A ganoderma lucidum egyik legnagyobb értéke immunrendszer-erősítő hatásában rejlik, amely közvetve vagy közvetlenül az egész szervezetre, annak egészségi állapotára hatással van. Többek között ennek köszönhető a tumorgátló hatása, ami ma már tudománytörténeti ténynek számít, ugyanis elsőként ebből a gombából vontak ki egy vízoldékony poliszacharidot (polisaccharid).
A gombának a különböző vírusok elleni hatásvizsgálata nagy intenzitással folyt és folyik világszerte. Már 1960-as évek közepén megállapították, hogy a gomba kivonata hatékony az influenza vírussal szemben. Gátlónak bizonyult a kandidázissal szemben és a herpesz vírussal szemben is. Klinikai vizsgálatokban bizonyították, hogy két hónap alatt a pecsétviaszgomba-porból előállított extraktum hatására a cukorbetegségben (II. típusú) szenvedők vércukorszintje jelentősen csökkent. Gyulladásgátló hatása leginkább allergiás eredetű bőrgyulladás esetén érvényesül, de az egészséges bőr öregedését is gátolja. Vérnyomáscsökkentő és keringésjavító hatását is kimutatták. Oxigéntöbblettel javítja a keringési rendszer működését. Májvédő hatása is igazolt.
A gombafehérjék biológiai értéke felülmúlja valamennyi növényét, és megközelíti az állati fehérjéket. Ezen kívül 17 féle aminosav, valamint rengeteg nyomelem mutatható ki a gombából, különösen a szeléntartalma magas.

A cseppkőgomba tetszetős és védett gombafaj, fehér gömbölyű termőteste sokáig növekszik és lassan öregszik el. Amióta gyógyhatását is ismerik termesztésével egyre többen foglalkoznak. Jótékony hatása régóta ismert, de pontos hatásmechanizmusát nehéz tisztázni.
A süngombát távol-keleten elsősorban gyomor és bélrendszeri tünetek enyhítésére használják évszázadok óta. Európai és amerikai elterjedése óta is ezt a hatást igazolják vissza a fogyasztók, de a gasztrointesztinális hatás tudományos megerősítése, a hatás mechanizmusának leírása még várat magára. Bizonyos azonban, hogy poliszaccharidjai döntő szerepet játszanak a gyomor- és béltünetek enyhítésében. Ismert az antibakteriális, gyulladáscsökkentő, daganatellenes és idegi tonizáló hatása is.
Hatóanyagai sokfélék: poliszaccharidok, fehérjék, lektinek, terpenoidok és speciális, csak itt előforduló molekulák. A süngomba vizes kivonatok jótékony hatása az emésztőrendszeri betegségekre oldható poliszaccharidjainak köszönhető. Gyógyszerré válásuk folyamatában jelentős lépés volt a polisaccharidok szerkezetének tisztázása.

Cordyceps nemzetség gyógyászati szempontból kiemelt jelentőségű tagja, amely Kína és Tibet 3000m tengerszint feletti területein tenyészik. A gomba ismerete és használata Kínában mintegy 3000 évre tekint vissza. Afrodiziákumként (nemi vágyat fokozó szerként), a krónikus fáradtság csökkentésére és a különböző szervek (szív-, tüdő-. vese-, máj-) általános erősítőszereként egyaránt számon tartott gomba. Elsősorban a hosszan tartó betegség után legyengült szervezet "energizálására” javasolják a használatát. Egyéb hagyományos alkalmazásai: a tüdő- és a vese működésének erősítése, köhögés csillapítása, a tüdők- és a hörgők váladékának csökkentése, időskori gyengeség és az idegrendszer tonizálása.
Érdekes, hogy ez a gomba csak 1993-ban vált ismertté világszerte, amikor is a kínai nemzeti játékokon a futónők 9 világrekordot döntöttek meg. Meglepően jó eredményeiket a sok edzésmunka mellett a Cordyceps használatának tulajdonították.
Az eddig elvégzett kísérletek során kiderült, hogy a gomba vadon gyűjtött termőteste és a belőle készült kivonatok egy sor értékes, több szervet és szervrendszert (pl. szív- és érrendszer, máj-, vese-), valamint az egész szervezetet érintő hatással (immunmodoláns, tumorellenes) rendelkeznek. A nagyszámú kísérlet adatai arról győzték meg a kutatókat, hogy mindenképpen szükséges olyan randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált klinikai kísérletek elvégzése, amelyek segítségével pontos válasz kapható arra a kérdésre, hogy milyen betegségek kezelésére, milyen hatóanyag összetételű és terápiás tulajdonságú Hernyógomba termékek használhatók a klinikai és az ambuláns betegellátásban.

Általában a Föld északi régióiban található. A nyírfa, bükkfa és az égerfa kérgein nő, az északi szélesség különösen hideg területein. Mint gyógyhatású szert széles körben alkalmazták a népgyógyászatban. A Chaga gombát már 4600 évvel ezelőtt az ősi, ázsiai orvoslást gyakorló népek is jól ismerték és sikeresen használták a vitalitás megőrzésére, a fiatalság megtartására és az életkor meghosszabbítására, valamint a szervezet ellenállóképességének erősítésére, így harcolva a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták támadása ellen.
A szibériai hegység lakói tea vagy por formájában készítették, inhalálásra, valamint a bőrre, különböző sérülések és kiütések ellen. Több mint 200 olyan fajta gyógyhatású gomba vált ismertté a világon, amelyek különböző tumorok, különösen gyomorrák, tüdőrák és gégerák terjedését állították meg. A Chaga is ezek közül való. A Szibériai Chaga gomba több mint 215 Phytonutriens-t (gyógyhatású növényi összetevőt) tartalmaz, beleértve 29 fajta polyszacharidet vagy beta glükóz kivonatot. Világszerte a „Természetes és Alternatív Gyógymód" mozgalom újra felfedezte a Hamvaskéreg gomba egészségügyi jelentőségét.
Manapság 46 fajta rákellenes gyógyszerben és gyógyhatású készítményben használják, mint alap összetevőt. Az utóbbi 40 évben több mint 1600 különböző kutatás bizonyította a gomba jótékony hatását az immun-, a hormonális- és központi idegrendszerre, így egyre több figyelmet kap mint népgyógyászati szer a rák és emésztési betegségek kezelésében.       

Az oldalon a gombákról összegűjtött rövid leírások nem teljes körűek. Nemzetközi szakirodalomban számos tanulmány és cikk olvasható róluk. Szerencsére már magyar nyelven is egyre több információ elérhető róluk az interneten és folyóiratokban.


A leírásokhoz használt weboldalak és források:
- Dr. Jan Lelley - A gombák gyógyító ereje (MGK Budapest – 1999)
- Málnási András - Gyógyító gombák (Internet)
- Geösel András, Dr. Győrfi Júlia - Agaricus blazei, az igéretes gombafaj (Internet)
- Babulka Péter - A XXI. század gyógyítói: a gombák (Internet)

 "Randomizát kettősvak klinikai kísérlet eredményei"